Szüléstől a Felnőttkorig

Gyereknevelés

A család, a szülők feladata a gyermek nevelése. Ez nem csak azt jelenti, hogy megtanítjuk a gyereket arra, hogyan kell általában viselkedni, milyen erkölcsi jogi elvárásoknak kell megfelelni: köszönni illik az ismerősöknek, kést és villát használunk az étkezéseknél, lopni nem szabad…stb Tehát olyan dolgokra, melyek segítik a gyermeket abban, hogy minél előbb beilleszkedjen az emberi közösségbe, s a társadalmi elvárásoknak megfelelően éljen. A nevelésnek azonban fontos része lenne egyfajta sexuális kultúra átadása, elfogadtatása is, ennek minden családban meg kell valósulnia. A sexuális nevelés során a szülő magatartása nem lehet tiltó, büntető, sem mindent ráhagyó vagy közömbös, hanem inkább irányító-nevelő. Természetesen az iskolának is vannak feladatai, de ezek inkább kiegészítő, segítő jellegűek. A felelősség a szülőké! Többségük azonban csak ilyen „felvilágosító” intelmekkel közelíti meg a kényelmesnek ítélt témát:

„Most már nagylány vagy, tessék vigyázni magadra!”

„Még ráérsz arra, inkább tanulnál!”

„Ha megtudom, hogy olyat tettél, letöröm a derekadat” stb.

A szülők ezzel próbálják meg távol a fiatalokat (főleg a lányokat) a nemi élettől, ill. annak az elkezdésétől. Ilyen módszerrel- fakadjon ez bármilyen jóhiszeműségből, is- nem lehet helyettesíteni a sexuális nevelést, melyet a születés pillanatától kell kezdeni.

Pszichoszexuális fejlődés

A pszichoszexuális szó első tagja a lélekre, a másik része a nemre, a nemiségre vonatkozik. E kettő fejlődése szorosan együtt történik, és normális esetben felnőttkorra egy egészséges lelkivilágú, normális szexualitású ember alakul ki.

Hosszú évek során megtanuljuk, melyek azok a magatartásformák, amelyek az adott társadalmi-kulturális-erkölcsi környezetben elfogadottak, és amelyeknek a betartását később mindannyiunktól elvárják.

Szeretet

A gyermeknevelésben a szeretet a legfontosabb tényező. Ez mintegy lelki táplálékként segíti a gyermek növekedését, és egyben a gyermek is meg tanul szeretni, szeretetteljes életet élni. Ha a kicsi ilyen környezetben nő fel, maga is képes lesz szeretetet adni, mely mind a párkapcsolatban, mint a gyermeknevelésben elengedhetetlen. Ahol a szeretet kevés vagy hiányzik, ott a gyermek pszichoszexuális fejlődése is kisebb-nagyobb mértékben károsodhat. Ezzel együtt a párkapcsolat kialakulása, maga a párkapcsolat, valamint a gyermeknevelés is zavart szenvedhet.

Fogamzás

A pszichoszexuális fejlődés már a fogamzástól indul. Attól függően, hogy a fogantatás tervezetten vagy véletlenszerűen, esetleg nemkívánatosan következett be, más a viszonyulás a terhességhez. Így lehet ez áldott állapot, másállapot vagy teher (terhes). Ez az anya, a szülők terhesség alatti viselkedésével (törődö, közömbös, elutasító) és a szülés után várható hozzáállás előrevetítésével befolyásolja a pszichoszexuális fejlődést. Érthető, hogy aki akarta, várta a gyermekét, a nagyobb szeretettel, törődéssel veszi körül őt, mint az, aki nem kívánt terhességét hordta ki.

Szülés

A szülés ill. a szülés utáni első óra szintén meghatározó. Fontos az anya számára, mert kézzelfoghatóvá, láthatóvá válik az anyaság tárgya, a gyerek, és egyben erősödik az anyai érzés. Fontos a gyermeknek, mert a biztonságot nyújtó méhből a rideg világba kikerülve az anyai test tapintása, hangjának, szívhangjának hallása biztonságérzetet nyújt. A születés utáni érintés-ölelés pillanatai ezer érzelmi szállal kötik össze az anyát és csecsemőjét. Ezért jó a gyermeket a szülés után azonnal az anyai mellre tenni, valamint (ahol mód van rá a későbbiekbe) kettejüket közös szobában elhelyezni. Sok korházban van lehetőség arra, hogy a szülésnél az apa (esetleg más családtag, barát) jelen legyen. Ez a papás szülés elősegíti az apai érzések kialakulását. A szülés nehézségeit-, ha csak képletesen is- megoszthatja, az anyának elviselhetőbbé teszi a vajúdást, mivel a kórház ridegségét a férj jelenléte csökkenti, és igazi családi eseménnyé válhat a kisbaba világrajötte.

Csecsemőkor, kisgyermekkor

A szülés utáni időkben az anya-gyermek kapcsolat egyre szorosabbá válik. A szoptatás, tisztába tevés, fürdetés ideje alatti közvetlen testi kapcsolat, a beszélgetés, a mosolygás, a gyermek mindennap új élményt nyújtó cselekedetei erősítik ezt. A baba igényli ezt a szeretetet, törődést. Azok a kicsik, akik ezt a szeretetet valamilyen okból nem kapják meg (rossz szülők, nevelőotthon), igen nagy valószínűséggel lelki sérültekké válnak.