Hogyan alakul ki az egyéniséged?
2006.06.05. 10:24
Hogyan alakul ki az egyéniséged?
Mindenki átesik testi és lelki fejlődésen. Átlagosan 17 évesen 160-170 cm magasak vagytok, 50-55 kg, az átlag lábméret 38-39- as és valamilyen iskolába jártok. Ezek fizikális tényezők, melyek a belső értékektől függetlenek. Ennél sokkal fontosabb a pszichés fejlődés, ahogy a világ dolgait szemlélitek. Megfigyelitek mások magatartását, megítélitek értékeit, majd elhelyezitek magatokat a világban. Ahová helyezitek magatokat, ott és úgy alakul ki a saját egyéniségetek. Az egyéniséget sok külső és belső hatás alakítja a csecsemőkortól a felnőttkorig. Befolyásolja, hogy sikerek vagy kudarcok érnek- e az iskolában, milyen viszonyotok van a szülőkkel.
Sokszor a szülőket kezditek átértékelni, féltek, mi lesz a következménye a rossz jegynek. Van olyan szülő, aki leszid a rossz jegyért, esetleg megbüntet, de van olyan is, aki azt mondja, nem baj, majd legközelebb jobb lesz.
Az egyéniség kialakításában fontos szerepe van a könyveknek, a rádiónak, televíziónak is. Láttok, olvastok fiatalokról példákat, hogy azok hogyan reagálnak bizonyos szituációkra.
Óhatatlanul az agyadban összehasonlítod azzal, hogy te hogyan reagálnál ugyanarra. Levonjátok ebből is a következtetéseket. A televízió kicsit erősebben szól bele az egyéniségetekbe, mint kellene. Túl közvetlen, Túl sokat nézitek és kész megoldásokat ad, nem kell a képzeletet megerőltetni, de ugyanakkor sok ismeretanyagot is közvetít.
Gyermekkorban a gyermek mindig a szülő mellet van, ott érzi biztonságban magát. Ahogy növekszik, egyre többször van szüksége egy kis egyedüllétre, önállóságra. Ekkora már kialakul, melyik a kedvenc ruhád, melyik színt szereted, egyéniségednek melyik stílus a legmegfelelőbb.
Az iskolai eredményektől, öltözködéstől is függ, milyen társaságba kerülsz, illetve az előzőket befolyásolja a társaságod.
A barátok tovább alakítják világnézetedet, egyéniségedet.
A társaság lehet rossz mely, lefelé húz, akár végzetes dolgokba is belevisz, de lehet jó is, ahol sokat tanulhatsz.
A tinédzserek bizonyos időszakban nem szeretik a feltűnést. Van, akit zavar, hogy szemüveges, utál tükörbe nézni, mert tele van mitesszerrel vagy pattanással, esetleg túl nagynak tartja az orrát, vagy szélesnek a száját. A tinédzserek önutálata általános, emiatt társaságkerülővé is válhatnak. Ugyanakkor van közöttük olyan is, akit a külseje nem érdekel és kifejezetten széles baráti köre, van. Fontos megjegyezni, hogy amíg nem szereted önmagadat, nem szeretsz másokat sem, mindenkit negatív előjellel szemlélsz. Ahogy ezt kezded kinőni, változik a véleményed az egész világról is. Sok érdekes embert megismerhetsz, akik alakítják belső tulajdonságaidat, bár a fiatalok sokszor külső alapján választanak barátokat, ideált is.
Az ideál lehet híresember, de akár szülő is, akit utánozol abban, hogy halkan vagy hangosan beszél, hogy gesztikulál-e vagy sem, ill. hasonlóan próbálsz öltözködni, viselkedni. Ezek a hatások lehetnek negatívak vagy pozitívak. A rossz szociális körülmények, a munkanélküliség, vagy olyan elfoglaltság, amit nem szeret, a felnőtteket is idegessé, feszültté teszik, és ilyenkor annyira el vannak foglalva saját bajukkal, hogy a gyermekükre sem tudnak odafigyelni, vagy bíztatást nyújtani.
Ha úgy éreznéd, hogy veled mindig rossz történik, téged senki nem szeret, akkor nézz magadba.
Ne legyél mindig elégedetlen a körülményeiddel, próbálj a valós vagy vélt rosszban is valami jót keresni. Ne menekülj ilyenkor olyan társaságba, ahol esetleg rossz útra visznek, csak, azért mert tartozni akarsz valahová. Inkább próbálj egymagad javítani ezen a helyzeten.
|